Igen, ELADTAM.

2 hónapig volt a piacon, ebben volt nyaralás is, ráadásul az iskolakezdés óta jó, ha napi 1 napot szánhattam a lakás bemutatására, úgyhogy kezdett tele lenni a hócipőm.Voltak magánszemély érdeklődők is a pakliban, többel tárgyalni is kezdtem, egész komoly is volt - de végül az az ajánlat nyert, ami 1 héten belül a teljes alku szerinti vételár kifizetését ígérte, így ismét szabad ember lehettem. Persze a megegyezés óta is ég a telefonom, most épp a hirdetések nyomait próbálom eltüntetni, még a net legmélyebb bugyraiból is, hogy végleg lezárhassam ennek a lakásnak az eladását. 

Kb. 150 ingatlanos hívott (jó, fogalmam sincs mennyi, hihetetlenül sok), ebből kb. 5 ingatlanos jutott át a rostán és kapott esélyt, hogy meggyőzzön. 3 ingatlanos hozott ebből vevőjelöltet - és végül az egyik ilyen jelölt vette meg az ingatlant.Tényleg komoly rosta volt, biztosra akartam menni, hogy senki se hozzon kamu jelöltet és ne verhessen át. Végül nem írtam alá csak egy, a saját feltételeim alapján összerakott eseti megbízást - igazából még az se kellett, a végső nyertesnél is csak a vételi ajánlat aláírásakor kellett alákörmölni az esetit.

1 millióval az irányáram alatt - de még a lélektani határon belül kelt el, összességében azt mondom, hogy rendben volt az üzlet. Nem is az ár a kérdés. Sokkal inkább, hogy áldás volt-e, vagy átok, hogy ingatlanossal üzleteltem. 

Lássuk a mérleget:

Áldás

- Hozta azt a vevőt, aki pont ilyen lakást keresett. Előtte már 13 lakást megmutatott neki, tudta, mire vadászik, így érthető, miért könyörgött annyira, hogy csak a lábát hagy dugja be az ajtón. Mivel minden feltételem elfogadta és a jutalékából is bőven lefaragott, hozhatta.

- Megdolgozta a vevőt mielőtt idehozta. A vevő felkészítve érkezett, mindent tudott a lakásról (gondolom már előre lebizniszelték, meddig fogja letornázni a vételárat) - ez mondjuk praktikus volt.

- A vevővel ő kommunikált. Nem kellett bájolognom :) Luxus, nagy luxus - na de 1 millába csak belefér ennyi.Ő duplán bájolgott, helyettem is.

- Ha nincs az ingatlanos és nem tompítja a helyzetet, nem kötöttünk volna üzletet. Ez is luxus, de belefér, hogy valakinek akkor se adjam el a lakást, ha kb. azonnal fizet :)

- A szerződéskötést koordinálta. Hiába kértem, hogy a vevő ügyvédje közvetlenül is kommunikáljon velem, a vevő kizárta a direkt kommunikációból, így az ingatlanos vadászta le nekem végül a mobilszámát, hogy végre normálisan is egyeztethessünk, ne süketpostásozzunk.

- Plusz egy bónuszpont: nagyon rossz színész vagyok, nekem nem megy a sunnyogás. Az ingatlanosnak viszont szabadon hisztizhettem arról, hogy én ilyen emberekkel nem tárgyalok, aki így már ártatlan arccal jelezhette a vevőjelölteknek, hogy gyorsan lépjenek, mert különben esélyük sincs. Léptek is. Hétfőn jött az ajánlat - mára már le is futott az egész, tokkal vonóval.

- Fénymásolt a papírozásnál, nyomtatott, a kezünk alá dolgozott.  

- Na meg az adásvétel csúcspotja: ingyen cukorka az asztalon! Már csak ezért is megérte :D 

Átok

- Tudom, hogy arra ösztönözte a vevőt, hogy sokat alkudjon (mondjuk volt miből, 1,5 millával a saját áram fölött lett kiajánlva). A végén mondjuk a saját jutalékából is engedett egy újabb adagot, így sikerült megegyeznünk.

Egyébként röhejes ez a jutalékos játék - a vevő is látta, mennyi a jutaléka, és azt az ő vételárából fizetem - tehát akárhogy is csavarjuk a dolgot, Ő, A VEVŐ fizette az ingatlanost, én végig nettó árban gondolkoztam. 

- Ha nincs az ingatlanos és nem tompítja a helyzetet, lett volna olyan pont, amikor a vevőt valószínűleg kirúgtam volna a lakásból. A vevő ajánlatadás előtti elfogadhatatlanul gáz viselkedése az egész szerződéskötésre rányomta a bélyegét. Képtelen voltam megbízni bennük, izzott a levegő, nagyon rossz volt a kémia, úgyhogy a végén már csak azért kellett ingatlanos, hogy annyira tompítsa a helyzetet, hogy legalább a szerződéskötésig eljussunk. A végén jöttem rá, hogy ha nincs közvetítő, valószínűleg nincs ez a feszültség sem. Senki nem tudta, kiben bízhat meg, ki és mikor akarja átverni. Én nem bíztam meg a vevőkben, ők nem bíztak meg bennem. A röhej az, hogy amikor már minden sínen volt, aláírtuk a papírokat stb. és a közelben sem volt az ingatlanos, a vevő hirtelen teljesen normális lett. Nyilvánvaló, hogy az a tény, hogy ingatlanossal jöttek teljesen megváltoztatta a viselkedésüket, teljesen elengedték magukat. Röhej!

- Az ingatlanos a jutaléka szerződéskötés körüli lepapírozásával végül annyit xarozott, hogy majdnem bukott rajta a szerződés (volt olyan pont, hogy majdnem visszamondtam). Végül a vevő ügyvédjével fél perc alatt tisztáztuk a helyzetet, amit egyébként maga az ingatlanos okozott. 

- Jó kérdés, hogy ha magamtól viszem le ennyire az árat, mennyi idő alatt vitte volna el egy kevésbé stresszes vevőjelölt. 1 milla nagy pénz. (gyorsan... nagyon gyorsan... nagyon sokan hívtak az elmúlt 1 héten is).

Persze, végül minden jó ha jó a vége, és az ingatlanosról se mondhatok rosszat, aranyos volt, nagyon jól kommunikált a vevővel is és velem is, a végén a szerződés aláírásánál jó volt, hogy az irodában volt fénymásoló, és nem az ügyvédnél kellett találkoznunk vagy egy bankfiókban. EZ az üzlet tényleg nem jött volna létre nélküle - és még az is lehet, hogy 2-3 hetet nyertünk azzal, hogy rajta keresztül adtuk el.  

Azt nem tudom, máskor belevágnék-e ingatlanossal egy ilyen adásvételbe. Nem vagyok róla meggyőződve. Egyrészt itt most sikerült profi ingatlanost kifognom (jó, nem véletlenül álltam vele szóba, profi irodáról beszélünk, prémium kategóriás ingatlanokkal) aki nem vert át kamu vevőjelölttel - másrészt tényleg stresszes volt ingatlanossal dolgozni és ha nem ragaszkodom hozzá, hogy még a héten lefusson minden, itt állnék egy aláírt vételi ajánlattal és nulla foglalóval a zsebemben, a vevő meg azt várná, mikor tudja legjobban eladni az Euróját - miközben sorra szalasztottam volna el az esetleg többet fizető érdeklődőket. A vevő ráadásul azt hitte, hogy a letét az foglaló (itt azért lapult az ingatlanos), nem értette, miért hajtogatom, hogy én csak akkor tartom neki a lakást, ha lefoglalózza - ezért is szerződtünk le végül ilyen gyorsan. Gáz, nagyon gáz. A vételi ajánlat a tulajdonosnak nettó öngyilkosság, neki a foglaló az egyetlen biztosíték arra, hogy itt egyszer még szerződés lesz!

Na de lényeg a lényeg -  lefutott, túléltük, a vevő boldog, az ingatlanos boldog, nekem meg végre megint vannak szabad hétvégéim - és ez a lényeg :)

Remélhetően legközelebb már vevőként írhatok az ingatlanosok világáról. Álom nulla komfort remetelak- keresés projekt ON!